olvassátok el a vicceket remélem örülni fogtok neki

A Catarina ciklon, a Nemzetközi Űrállomásról fotózva, 2004. március 26-án

A trópusi ciklon több száz kilométer átmérőjű felhőörvény. Ciklonálisan, vagyis az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin vele egyező irányban forog. A Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen, azaz a trópuson, pontosan a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik. Az örvénylés irányát nem számítva semmiben sem hasonlít a hazánkban is előforduló mérsékelt övi ciklonokhoz. A Csendes-óceán térségében tájfunnak, a Karib-tenger térségében hurrikánnak hívják. Ugyanaz, mint az amerikai hurrikán,a magyar orkán és az ázsiai tájfun.

A Felix nevű hurrikán 2007-ben az űrből fényképezve

A jégkorszak vagy glaciális egy hosszútávú éghajlati változás, amely alatt a Föld átlaghőmérséklete lecsökken, ezzel a sarki jégtakarók, a kontinentális jégtakarók és a gleccserek területe nagy mértékben kiterjed.

Az egyes jégkorszakok valójában a sokkal hosszabb időt átfogó úgynevezett globális lehűlések részét képezik. Tudományos szempontból már az is globális lehűlést jelent, amikor a sarkokon állandó jégsapkák találhatók. Ilyen szempontból tehát most is egy globális lehűlési korszakban vagyunk. Az ismétlődő jégkorszakok csak klimatikus hullámzásokat jelentenek a globális lehűlés időszakán belül. A földtörténet során több hosszú távú globális lehűlés és globális felmelegedés váltotta már egymást.

Az egyes jégkorszakok között úgynevezett interglaciálisok (jégkorszak közötti korok) vannak, melyek ciklikusan váltják egymást, kb. 40 000-100 000 évenként.

Az utolsó nagy földtörténeti korszakot, a pleisztocént az északi félteke nagy részén a jégkorszaki klíma jellemezte. A korszakban hat glaciális követte egymást viszonylag rövidebb interglaciálisokkal. Ezért gyakran a pleisztocén egész korát csak mint „a jégkorszakot” említik. Az utolsó jégkorszak (glaciális) kb. 10 000 éve fejeződött be. Most interglaciálisban, jégkorszak közötti korban élünk.

A jégkorszakokon és jégkorszakközi korokon belül is vannak hidegebb időszakok és felmelegedések, úgynevezett stadiálisok és interstadiálisok. A legutóbbi stadiális kb. a 16-19. század közepe között volt, 1650 körül hőmérsékleti mélyponttal (az úgynevezett kis jégkorszak).

Az elmúlt évtizedben az emberek figyelme világviszonylatban is minden korábbinál nagyobb mértékben fordult az erdők felé. Egyre többet hallani a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságáról és arról, hogy az erdők ennek legfontosabb színterei. Ennek következményeként megfogalmazódott a természetközeli erdőgazdálkodás iránti igény, melyet a társadalom mindinkább számonkér az erdészektől, erdőgazdálkodóktól.
Hazánk csatlakozott az 1992-ben létrejött Biológiai Sokféleség Egyezményhez, melynek figyelembe vételével a természet védelméről szóló, 1996. évi LIII. törvény már többek között előírja az ökológiai hálózat létrehozását is, melynek az erdő, az erdőterület fontos része.
A természeti értékek (növény- és állatfajok, geológiai értékek) és területek kiemelt oltalma a védetté-, ill. fokozottan védetté nyilvánítással valósul meg, de 1996 óta vannak a törvény erejénél fogva védett – ún. ex lege – értékek is.
Jelenleg az ország területének valamivel több mint 9 %-a áll jogi védelem alatt (≈ =SUM(ABOVE) 87000 ha) az alábbi megoszlásban:

Országos jelentőségű védett természeti terület

• Nemzeti park (10 db)

• Tájvédelmi körzet (36 db)

• Természetvédelmi terület (142 db)

• Természeti emlék

• Helyi jelentőségű védett természeti terület (1273 db)

Az országos jelentőségű védett területek csaknem fele, mintegy 47 %-a erdő. Ez azt jelenti, hogy jelenleg az erdőterületek 21 %-a áll jogi védelem alatt.
A természetvédelmi érdekeknek az erdőgazdálkodásban való érvényre jutatását hivatott biztosítani, hogy az erdőkben történő gazdálkodást szabályozó körzeti erdőterveket az Állami Erdészeti Szolgálat – védett természeti területek esetében – a természetvédelmi szakhatóságok (Nemzeti Park Igazgatóságok) irányelveinek figyelembe vételével készíti el. A tervet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hagyja jóvá a természetvédelemért felelős miniszter (KvVM) véleménye alapján.
A védett természeti területeken belül az erdőrezervátum sajátos természetvédelmi kategória, melynek alapvető és elsődleges célja a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösségek megóvása, valamint a természetes folyamatok megismerését célzó kutatás.
A tervezett erdőrezervátum-hálózat részeként eddig 63 rezervátumot jelöltek ki mintegy 13000 ha-on, de jogilag még csak 49 lett védett mintegy 7500 ha-on.
Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal hazánkban is létre kell hozni a NATURA 2000 hálózatot az EU irányelvei alapján (79/409/EEC, 92/43/EEC).
Ez egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat lesz, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítani hivatott a biológiai sokféleség megóvását, és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.
A Natura 2000 hálózat részben a védett természeti területek már meglévő hálózatára épül, de eddig még nem védett területek is részét képezik. A tervezett erdőterületek kijelölésével (előreláthatólag ≈718 ezer ha) az ország erdőterületének valamivel több, mint 36 %-a kerül valamilyen szintű védettség alá.

Pár kép a természet csodáiról:

Sziasztok!!!

a természetet sokan szeretik, mégis sokan elhanyagolják.. Ezt páran megpróbálják megakadályozni kisebb nagyobb sikerrel.pl:már elérték hogy a természetes erdőket ne vágják ki csak amit mi az emberek csináltunk erdőket.Ez nagy előre lépés számunkra és a természet iránt tiszteletre.Az ember a természet része, akár tudomást vesz róla, akár nem. Állati ösztöneiben őrzi kitörölhetetlenül az evolúció lényegét: csak az erősebb, az alkalmazkodó-képesebb joga a túlélés és a fejlődés.

Sziasztok olvasók!!!

Ha írtok kommentárt akkor légyszi vegyétek figyelembe hogy én még kezdő vagyok ebben.

Köszi a megértést:Viktor